Pontosan 180 éves a parasztház, amit vásároltunk a Balaton- felvidéki Kapolcson. Alaposan elhanyagolták az utóbbi években, azonban a nagy szerencséje az, hogy annak idején jól megépítették.

A falazata kő. Masszív, 60cm- es kőfalak. A padlója döngölt agyag. A héjazata pala. A födém váltódeszkás- fagerendás.

Az első oromfalon az évszám 1834. Pontosan 180 éves a mi kis parasztházunk.

Az első oromfalon az évszám 1834. Pontosan 180 éves a mi kis parasztházunk.

Amit csak lehet, szeretnénk megőrizni eredeti stílusához híven és ezek tiszteletben tartásával felújítani a mai kor igényeihez mérten. Egy régi parasztház felújítása nagy kihívás, tudom. És az építkezést megelőző feltárás egy csomó váratlan “meglepivel” járhat, amikre nem számítottunk. Azonban én optimista vagyok és csak a jót várom :) No meg persze aminek csak lehetett, már a vásárlás előtt jól utána jártunk.

Mire jó ügyelni egy régi parasztház felújítás során?

• Műemlék védelem

Még az adásvétel előtt érdemes tisztázni, hogy a ház nem áll- e valamilyen műemlék védelem alatt. Régi parasztházak esetében ez nem lenne túl meglepő. Erről érdemben a tulajdoni lapról lehet megbizonyosodni. Amikor a megbízott ügyvéd kikéri a tulajdoni lapot, kérdezzük meg tőle, hogy lát- e erre, vagy bármi másra vonatkozó bejegyzést rajta.

• A ház alapja

Régen nem igazán volt szokás jelentős alapot készíteni a házaknak. Egy tapasztalt kivitelező szerint, akivel beszéltem, a 40-50cm- es alap ilyen régi parasztházak esetében már jónak számít. Ha nincs megfelelő alapja a háznak, az jelentős plusz költségekkel járhat, mivel utólagosan alá kell majd alapozni, hogy a falak ne süllyedjenek meg egy esetleges vasbeton koszorútól, vagy monolit födémtől, amit a ház kapni fog. Ez afféle meglepi költség lehet, ha nem járunk utána még az adásvétel előtt a fellelhető ház alap állapotának. Ennek egyszerű módja, ha saját magunk feltárást végzünk. Mivel a mi parasztházunk aljzata döngölt agyag, így a falak mentén viszonylag könnyen feltárásokat végeztünk, tehát leástunk addig, amíg még volt alap. Nekünk szerencsénk van, mert átlag 70-80cm kő alapot találtunk körben a falak mentén. Ha úgy adódik, statikust is hívhatunk ennek vizsgálatára, bár a mi statikusunk az általunk kiásott “kutatóárkokat” vizsgálta csak, tehát ő maga nem tárt fel semmit.

• A falak kidőlés elleni védelme

Mivel az ilyen régi parasztházak anno még nem kaptak vasbeton koszorút, a falakat gyakorlatilag a tető tartja össze. A régi parasztház felújítás során elsőként a tetőt veszik le. Nos, ilyenkor a statikus általában előírja, hogy a falakat dúcolással védeni kell az ún. “kiborulás” ellen. Ez addig szükséges, amíg megkapja a ház a vasbeton koszorút, ami összefogja a falakat. (Ezt utólag jegyzem be 2015.08.02- án, hogy végül nem dúcoltuk a falakat és mégsem dőltek ki. Nem voltak olyan rossz állapotban. Ezt általában a statikus és a szakik felelőssége eldönteni.)

• A régi pala veszélyes hulladék

Azbeszt tartalma miatt a legtöbb régi parasztház héjazata, a pala veszélyes hulladéknak minősül. Ennek megfelelően csakis veszélyes hulladék megsemmisítéssel foglalkozó vállalkozáshoz adhatjuk le, szállíttathatjuk el. Ez viszont jelentős költséget ró ránk. Ez alól sajnos semmi esetre sem mentesülhetünk. Én a Marcali székhelyű Saubermacher-t választottam, mert ők adták a legkedvezőbb árat a műveletre.

• Vízszigetelés

A talajvíz szigetelésére többféle – többnyire vitatott – megoldás is létezik. A lemezbefúrásos szigetelés nálunk nem jöhet szóba, mert a falak kőből vannak és itt ez a technológia nem alkalmazható. Injektálást túlságosan drágának tartom és nem vagyok biztos ennek az eredményességében. Létezik egy ún. aquapol technológia is, ami durva beavatkozás nélkül ígér megoldást, de ezt is sokan vitatják. Bár meg kell mondjam, a templomban a tiszteletes nagyon dicséri, mivel évek óta beszerelték a templomba és azóta nincsen vizesedés, se dohos szag. És mivel az ára sem annyira vészes, valószínű ha elkészül a ház felújítása, én is befizetek rá. De addig is, amit feltétlenül meg kell tenni a régi parasztház falainak vízszigetelése érdekében: az alapot teljes mélységben, mindkét oldalról drénréteggel ellátni. Jó nagy melónak ígérkezik: kívül és belül is leásni a falak mentén egy keskeny sávban, egészen addig, amíg még van alap és azt betölteni kaviccsal. Ha így teszünk, a fal már oldalról nem kap közvetlenül vizet, egyedül csak alulról kaphat, ami jelentősen csökkenti a vizesedést. A tervezőnő szerint látott már olyan házat, ahol egyedül ez a módszer teljesen száraz falakat eredményezett. (Ezt 2015.08.02- án jegyzem be: úgy tűnik, a módszer bevált. Macerás volt, meg nagy meló, de nem vizesednek a falak, siker! :) )

• Hőszigetelés

Nos, egy régi parasztház hőszigetelése gyakorlatilag nulla és sokkal többet a felújítás után se várhatunk, hacsak nem szigeteljük ásványi gyapottal a falakat kívülről. Nikecell szigetelés itt szóba sem jöhet, mert az légmentesen lezárná kívülről a falakat, ami azt jelenti, hogy a vizet csakis befelé tudná párologtatni- nos, ebbe a cirkuszba belegondolni is rossz.

 


2 hozzászólás

  • KL 2016-07-28 at 11:29

    üdv..nem vagyok építész,de már több házat felújitottam a családnak…
    (nem parasztház,de régi kőház)…a lábazat vízszigetlést hasonlóan csináltam,de a falakat én 10 cm nikecellel borítottam…alulról kezdéskor ragasztóval,de a táblákat pontozva,dübellel..és a lényeg: az utolsó sor felfelé a padlástérbe nyúlik!,nincs lezárva ragasztóval,hanem a fal felett 1-2 cm magas,a rés pedig kőzetgyapottal kitömve..vagyis a szigetelés “szellőzik” a padlástér felé.. a vizszintes stablon a tető alatt ráfekszik a nikecellre,de nem zárja le…eddig egy ház sem penézsdett,pedig már 15 éve igy csinálom..

    Válasz

    • Barbi 2016-08-05 at 09:17

      Üdv! Köszönjük szépen a hozzászólást, remélem valaki hasznát fogja venni. Mindig jó út ötleteket megismerni :) Köszönettel és üdvözlettel, Cziráki Barbara

      Válasz

Szólj hozzá te is!