Bár a Provence Vendégház nyitását csak jövő nyárra tervezzük, már idén megkezdtük a kert kialakítását, parkosítását, hiszen az ilyesmi nem egyik napról a másikra alakul ki. Kezdetnek a ház mögötti, szembetűnő rézsűnek estünk neki. Ez a rézsű 10 méter széles és 4 méter magas, nagyon meredek. (Miközben ültettem bele, elgondolkoztam, hogy a kecskék a meredek hegyoldalban hogy a francba tudnak normálisan megállni…???)
Nos, első lépésként a méteres, sűrű gazoktól kellett valahogy megszabadulnunk. A sógor ipari fűkaszája is csődöt mondott, ezért a totális gyomirtóhoz folyamodtunk. 2 hét hatóidő után a teljes domboldalon elszáradtak a gazok. Brutális hatása van a szernek (Glialka). Fontos tudni róla, hogy levélen felszívódó, tehát a növényre kell permetezni és kivárni a 2 hetet. Utána elszárad, bebarnul, vége, akármi is legyen az. Nem válogat a dísznövények között sem, tehát vigyázva kell célzottan a gyomokra juttatni.
Az elszáradt gazokat ki kellett kapálni a rézsűből. Nos, ez a művelet egyáltalán nem jöhetett volna létre, ha nincs a nagyapám, aki 70 éves létére 2x átugrik engem és mocskosul keni- vágja a kerti munkákat. (Köszi papa! 🙂 ) Majd egy kis feltöltés, pár talicska föld és szintbe hoztuk a rézsűt.
Hogy tavasszal kevésbé gazosodjon, gyomosodás gátló agrofóliával fedtük le az egészet. Azért írom, hogy “kevésbé gazosodjon”, nem pedig, hogy “ne gazosodjon”, mert bizony egyes gyomok még ezen a fólián át is utat találnak maguknak 🙁 Ez az a fajta agrofólia, ami átengedi a vizet, nem túl vastag, textil- szerű fekete anyag. Kisebb területeken én inkább 2 rétegben szoktam alkalmazni, de jelen helyzetben, a rézsűre egy rétegben is éppen elég bajos volt kifeszíteni… Tavasszal majd egy vékony réteg mulcsot is terítünk a tetejére, úgy kellemesen tartja a talaj hőmérsékletét és nedvességtartalmát is.
Az agrofóliába ollóval lyukakat vágtunk és beültettük az előre eltervezett növényeket. Megjegyzem, elég bajos a művelet, lehet vele bíbelődni rendesen. A kerti lépcső mindkét oldalán levendula szegélyt kapott. A rézsűbe különféle talajtakarókat és persze levendulát ültettünk. Amit kiemelnék a talajtakarók közül, az a téli jázmin, amit én nagyon szeretek a január- februárban sárgán rikító virágai miatt. Megtévesztésig hasonlít az aranyvesszőre, ami ugyebár húsvét környékén nyílik. Illetve a hóbogyó még egy cuki kis bokor, ami éppen ilyenkor ősszel örvendeztet meg minket pompás fehér bogyóival 🙂 Már előre látom, milyen mesés dekorációkat lehet majd készíteni a bogyós ágakból jövőre. Bizony, amikor növényeket ültetek a kapolcsi kertbe, akkor arra is gondolok, hogy mire tudom majd felhasználni a későbbiekben.
Tavasszal még fehér talajtakaró rózsákkal szeretném tarkítani a beültetést. Remélem, ezek a növénykék is nekiindulnak majd… Jelenleg úgy fest, hogy elvesznek a nagy területen 🙂
