Ha építkezel, egyet jegyezz meg. Illetve kettőt. 1. Minden kétszer annyi ideig fog tartani, mint tervezted. 2. Minden (majdnem) kétszer annyiba fog kerülni, mint tervezted.
Bár a Provence Vendégház nyitását csak jövő nyárra tervezzük, már idén megkezdtük a kert kialakítását, parkosítását, hiszen az ilyesmi nem egyik napról a másikra alakul ki. Kezdetnek a ház mögötti, szembetűnő rézsűnek estünk neki. Ez a rézsű 10 méter széles és 4 méter magas, nagyon meredek. (Miközben ültettem bele, elgondolkoztam, hogy a kecskék a meredek hegyoldalban hogy a francba tudnak normálisan megállni…???)
Mindig is szerettem volna kipróbálni egy bútordarab átalakítását, felújítását a Loire völgyi kastélyok pompájában. Valahogy bejön ez a megfakult giccs, a kopott arany részletek.
Egy hétig esett… egyfolytában… az elmúlt héten egyetlen napot sem tudtak dolgozni a kőművesek a háznál. Kapolcson áradt az Eger patak, a Facebook- on elképesztő képek voltak fent róla. Hála Istennek a hazai Provence környékén nem kellett áradástól tartani. De mára végre elállt az eső és egész hétre szép őszi időt ígérnek 🙂 Folytatódhat a ház építése.
Brrr… ezen az esős őszi napon tudjátok, mivel dobtam fel a hangulatom? Elmentem a piacra és vettem őszi dekorációnak valót 🙂 Egy nagy dísztök és sok- sok virág jött velem haza a szakadó esőben.
Mivel imádom a virágkompozíciókat fotózni, rendre gondot okoz számomra, hogy mindig újabb és újabb vázákat szerepeltessek a fotóimon 🙂 Költséghatékony megoldásként kitaláltam, hogy lefestek hagyományos, vagy éppen kissé különlegesebb befőttes üvegeket.
Na jó, a vár azért túlzás, de a kőhalom egyáltalán nem… A Művészetek Völgye fesztiválnapok után, augusztus 4- én, hétfőn megkezdtük a kis házikó bontását.
Hű, teljesen meglepődtem 🙂 Betti DIY egy vándordíjat adott át nekem ma, tényleg hatalmas meglepetésemre. Azon túl egy igen kedves levelet is kaptam tőle, amiben sok sikert kívánt a munkámhoz – nekem nagyon sokat jelent az ilyen pozitív visszajelzés. Köszönöm!
Rém unalmas volt ez a kis mosdószekrény fehér- feketében, ahogy a Vaterán megvettem párezer Forintért.
Klassz érzés úgy látogatni a Művészetek Völgye programjait, hogy kicsit már én is kapolcsi vagyok 🙂
